A vezetés nem arról szól, hogy mindenre tudjuk a választ. Arról szól, hogy olyan környezetet teremtsünk, amelyben a válaszok maguktól kialakulnak.
Hosszú ideig összekevertük a vezetést az irányítással. Azt hittük, hogy a jó vezető az, aki többet tud, aki elsőként szólal meg, vagy aki mindenki helyett dönt. Az évek során (és számos összetett projekt után) rájöttem, hogy a vezetés valójában arról szól, hogy olyan környezetet teremtsünk, amelyben mások jobban tudnak gondolkodni.
Nem a rendezésről van szó, hanem a káosz rendezéséről, hogy az átláthatóság kialakulhasson. Paula Molinari pontosan így fogalmaz:
„A vezető nem hős. Ő a körülmények megalkotója.”
Tapasztalatom szerint ez azt jelenti, hogy: 🔹 Olyan egyszerű folyamatokat kell kialakítani, amelyek önállóságot biztosítanak. 🔹 Azokra a területekre kell összpontosítani, ahol szétszóródás tapasztalható. 🔹 És a bizalmat kell ápolni, mint a vállalat egyik legértékesebb erőforrását.
Mert ha a keretek jól vannak kialakítva, a csapatoknak nincs szükségük állandó utasításokra: önállóan hoznak okos döntéseket.
És ez hosszú távon mindenre jótékony hatással van: az eredményekre, a vállalati kultúrára, sőt, a fluktuáció láthatatlan költségeire is.
A jó vezetés nem arról szól, hogy sokszorosítsd magad, hanem arról, hogy minden apró részletben feleslegessé váljon a jelenléted.
Egyetértesz ezzel? Hogyan határoznád meg azt a vezetést, amely valóban eredményeket hoz?
